Egy magyar holdingban összegyűjthető a német GmbH leányvállalattól kapott osztalék további befektetésekhez. A német forrásadó nélküli kifizetés és az osztalék magyarországi adómentessége azonban feltételekhez kötött. Én először a pénz útját, az adózási kezelést és az alapítás lépéseit vizsgáltatnám meg.
Az osztalék útján két külön adókérdést kell vizsgálni
Számomra ennek a struktúrának a konkrét haszna abban rejlik, hogy egy német leányvállalat által kifizetett nyereséget egy magyar anyavállalattal egyesítem további befektetésekre. Két kérdésre külön meg kell válaszolni: Az osztalék elhagyhatja Németországot német forrásadó nélkül? És hogyan kezeli a holding által kapott osztalékot Magyarországon?
Az uniós jog értelmében a németországi leányvállalattól a magyar anyavállalat felé történő elosztás német forrásadó nélkül is lehetséges. A magyar holdingnál ezek az osztalékok adómentesek lehetnek. Mindkét eredményt szakmailag ellenőriztem volna a megvalósítás előtt az adott részvételi struktúrára vonatkozóan. Egy német GmbH és egy magyar társaság puszta egyesítése nem jelenti az adózási elbánás megerősítését.
Az említett 9 százalékos magyar társasági adó más szintre vonatkozik, mint a kapott osztalék adómentessége. Hasonlóképpen, Németországban a 30 százalék körül a társasági adó és az iparűzési adó együttes terheként kell érteni, nem önmagában a társasági adókulcsként. Ez nem eredményez olyan számítást, amely szerint a német GmbH összes nyeresége hirtelen csak 9 százalékkal adózna.
Mit jelent a példa a befektetés szempontjából?
A szerkezeti példa egyértelmű: Magyarországon él egy vállalkozó. A magyar holding tulajdonában áll a német GmbH. A GmbH a nyereséget felosztja a holding társaságnak, amely ezeket az alapokat befektetésekre használja fel.
A döntő pont az átmenet a működő leányvállalatból a befektető anyavállalatba. Ha a javasolt adózási elbánás érvényesül, az osztalék ezen az elosztási úton juthat el a holdinghoz az említett további adólevonások nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy a mögöttes GmbH nyereség adózatlanul keletkezett. A példa a holdingon belüli befektetésekre szánt pénzt is leírja, nem pedig a vállalkozónak fizetett adómentes magánkifizetést.
Az országok szerepét a feladatokhoz igazítsuk
A magyarországi anyavállalat németországi, osztrák vagy svájci leányvállalatokhoz kapcsolódhat. Elsőként minden céghez konkrét feladatot rendelnék: Melyik cég működteti az üzletet, melyik tartja a befektetéseket és melyik dönt a további befektetésekről?
Ez a feladatmegosztás értelmesebb, mint az adókulcsok elszigetelt összehasonlítása. A Németországra és Magyarországra leírt osztalékkezelés pusztán azért, mert ugyanaz az anyavállalat, nem vihető át más országok kombinációjára. Minden további kapcsolat a felelős szakmai vizsgálathoz tartozik.
Alapítás előtt tisztázzuk az üzletvezetést és a lépések sorrendjét
Számomra a holding nem kész termék. Valós gazdasági jelenlétet és tényleges helyi üzletvezetést igényel. Ezért már az előkészítésnél tisztáznám: ki vezeti valóban a magyar holdingot? Hol születnek a döntései? Az osztalék fogadásán túl milyen feladatot lát el?
Szervezeti sorrendem a következő lenne: először a feladatok, beruházások rögzítése, majd a tervezett osztalékáramlás és a helyi gazdálkodás ismertetése, majd a jogi és adózási kérdések ellenőrzése. Csak ennek alapján kell meghatározni a konkrét alapítás sorrendjét. Az új struktúra sem jelent átfogó megoldást a későbbi költözéskor felmerülő adózási problémákra.
Ha szeretné elkészíteni ezt a kapcsolatot egy német GmbH és egy magyar holding között, a kapcsolat oldalon keresztül elérhet engem, Norbert Péter / DER BUDAPESTER. Ismertesse a meglévő beruházást, a gazdálkodás tervezett helyszínét és a beruházási célt! Ez a cikk útmutatásul szolgál; Az egyéni jogi és adóellenőrzést engedéllyel rendelkező szakemberek végzik.
Holdingtársaság létrehozása · Kapcsolatfelvétel a következőkkel: Norbert Péter / DER BUDAPESTER
Konkrét vagy sürgős kérdése van? Hívjon közvetlenül, szívesen megbeszélem Önnel.