„Aki egy céggel külföldre költözik, automatikusan kiköltözéskori adót fizet.” Ez az általános kijelentés téves. A Külföldi cégek sorozat negyedik részében azért vizsgálom, mert két különböző szint keveredik: egy személy részvétele és egy cég vagyona.
Az AStG 6. § szerinti kiköltözéskori adó a törvény feltételei mellett az EStG 17. § (1) bekezdés első mondatában meghatározott részesedéseket érinti. Az üzleti vagyonra más, a német adóztatási jog megszűnéséhez vagy korlátozásához kapcsolódó szabályok is vonatkozhatnak, különösen az EStG 4. § (1) bekezdés harmadik mondata. A magánszemély költözése önmagában ezért nem dönti el sem az alkalmazandó jogszabályt, sem a ténylegesen keletkező adót.
A felülvizsgálat állapota: 2026. szeptember 22. Ez a cikk német szemszögből magyarázza el az elhatárolást. Nem helyettesíti az egyéni távozások adómegállapítását.
Mely részesedésekre vonatkozik az AStG 6. §-a?
Az AStG 6. szakaszának 1. bekezdése kifejezetten a részvényekre vonatkozik az EStG 17. szakasza 1. bekezdésének 1. mondata értelmében. Ez nem azt jelenti, hogy minden cégre, vállalkozásra vagy egy kiköltöző személy minden vagyonára átalányadót kell fizetni.
A 17. § (1) bekezdés EStG 1. mondata szerint az a fontos, hogy az elmúlt öt évben legalább egy százalékos közvetlen vagy közvetett részesedés legyen egy társaság tőkéjében. Egy százalék elég; többségi részesedés nem szükséges. Még a most alacsonyabb kvóta is releváns maradhat, ha ezen az időszakon belül elérte a küszöböt. A jelenlegi részvényesi névsor tehát önmagában nem elegendő.
Külföldi jogi formák esetében először azok adóbesorolását kell tisztázni. Az idegen név nem határozza meg automatikusan, hogy egy társaság a német adózási értelemben vett társaság-e. A 17. § az ingyenesen megszerzett részvények esetében a jogelődökre vonatkozó külön szabályokat is tartalmaz.
A részvényes költöztetése és a cég áthelyezése külön folyamat. A társaság továbbra is a jelenlegi helyén működhet, amíg a 6. §-ban foglalt követelmények megváltoznak a részvényesével szemben. Ezzel szemben az új üzleti cím önmagában nem magyarázza a magánrészvényes adóztatását.
Milyen időtartamú korlátlan adókötelezettség számít?
Az AStG 6. § 2. §-az általánosságban előírja azt a természetes személyt, aki az EStG 1. § (1) bekezdése értelmében korlátlanul adóztatott legalább hét éven át az érintett eseményt megelőző tizenkét évben. A hét évnek össze kell jönnie ezen az ablakon belül; A törvény nem ír elő folyamatos hétéves időszakot közvetlenül az elköltözés előtt.
Az ötéves részvételi teszt és a tizenkét éves rezidensvizsga két különböző teszt. Ez a szabály általában azt sem követeli meg, hogy ugyanazokat a részvényeket hét évig birtokolják. Ha összekeveri ezeket az időszakokat, rossz eredményt kaphat az előkészítés során.
Díjmentes beszerzés esetén a 6. § (2) bekezdése szerint a jogelődök vonatkozó idejét is be kell számítani. Az egyidejű időpontok csak egyszer számítanak. Emellett a 4. mondat speciális szabályt tartalmaz azokra az esetekre, amikor a bevallási szabályozást követően a korábbi adóigény már nem áll fenn. A „még nem hét saját évünk” tehát nem megbízható, mindenre egyértelmű.
A
EStG 1. § (1) bekezdése általában a németországi lakóhelyhez vagy szokásos tartózkodási helyhez kapcsolódik. A regisztrációs törvény szerinti törlés nem helyettesíti az ellenőrzést. Az, hogy egy szabad lakás továbbra is lakóhelynek minősül-e, a tényleges körülményektől és a AO 8. §-tól függ.
Milyen esemény válthatja ki az adóztatást?
Az AStG 6. szakaszának 1. bekezdése három folyamatot tesz egyenlővé a valós értéken történő értékesítéssel:
- A korlátlan adókötelezettség a lakóhely vagy a szokásos tartózkodási hely megszűnésével szűnik meg.
- A részvények térítésmentesen kerülnek átruházásra olyan személy részére, akit nem terhel korlátlan adófizetési kötelezettség.
- A német adótörvény a részvények eladásából származó nyereségre vonatkozóan kizárt vagy korlátozott, amennyiben a korábbi tények nem élveznek elsőbbséget.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatra a hagyományos indulás nélkül is szükség lehet. Több lakóhely esetén a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerinti lakóhelyet és a német adójogra gyakorolt hatásokat is vizsgálni kell. A megtartott lakás nem jelent általános védelmet a 6. szakaszból.
A mechanizmus megmagyarázza a likviditási problémát: az adóeladási fikcióhoz nincs szükség tényleges vevőre és eladási bevételre. Ez azonban nem eredményez fix adókulcsot. Az értékelési, beszerzési költségek és egyéb adózási szabályok határozzák meg a tényleges számítást.
Miért kell külön vizsgálni a vállalkozási vagyont?
A 6. § kifejezetten fenntartja más rendelkezések, köztük a német jövedelemadóról szóló törvény alkalmazását. Üzleti vagyonelemeknél ezért külön kell vizsgálni az adóztatási jog megszűnéséhez vagy korlátozásához kapcsolódó szabályokat, németül az Entstrickung szabályait. Egy üzleti részesedés szakértői vizsgálat nélkül nem kezelhető magánvagyonban tartott részesedésként.
Az § 4 Paragraph 1 Sentence 3 EStG a vagyonelem eladásából vagy használatából származó nyereségre vonatkozó német adóztatási jog kizárását vagy korlátozását a vagyon vállalkozásból történő kivonásával azonosítja. A negyedik mondat különösen a belföldi telephelyhez rendelt vagyonelem külföldi telephelyhez rendelését említi.
Itt az egyedi vagyonról és annak adófelosztásáról van szó. Az egy százalékos küszöb és a fent leírt teszttől számított tizenkét éven belüli hét időtartam nem általános felvételi követelmény. Vállalkozás költöztetése esetén további szabályozások is aktuálissá válhatnak.
Ezért két értékelésre lenne szükségem: Milyen részesedéssel rendelkezik az adott személy milyen vagyonterületen? Mely vállalkozási eszközök változtatják meg ténylegesen a felosztást, vagy vonatkoznak rájuk megváltozott adózási jogok? Csak ez a szétválasztás akadályozza meg, hogy a „társaság” szóból téves általános adókövetkezmény származzon.
Így készítem elő a döntést
A szervezeti előkészítéshez egy egyszerű folyamatot használok. A szakmai vizsgálathoz ad dokumentumokat, nem az adóelszámoláshoz:
- Eszközök hozzárendelése: A befektetéseket és az üzleti eszközöket külön rögzítse. A tisztázatlan feladatokat kifejezetten jelölje meg.
- Részvételi előzmények bizonyítása: Dokumentálja a kvótákat, a közvetett befektetéseket, a beszerzési dátumokat és az ingyenes átutalásokat.
- Adóidőszakok rekonstrukciója: Állítsa össze a tartózkodási helyeket, a tartózkodásokat, a korábbi indulásokat és adott esetben a jogelődöket az időadatokkal.
- Írja le a tervezett folyamatot:Kifejezetten különítse el a magáncélú áthelyezést, adományozást, lakhelyváltoztatást vagy operatív áthelyezést.
- Ellenőriztesse az értékelési és fizetési következményeket: A megvalósítás előtt koordinálja a beszerzési költségeket, az értékdokumentumokat, a rendelkezésre álló likviditást és a lehetséges alkalmazásokat.
Ez az előkészítés a leltár és koordináció módszertanának része. Az általános hozzájárulás a kiköltözéskori adóhoz.
az egyéb típusú eszközök és strukturális kérdések tágabb összefüggéseivel foglalkozik.
Milyen korlátok érvényesek részletfizetés és visszaköltözés esetén?
A 6. szakasz (4) bekezdése kérésre hét egyenlő éves részletet tesz lehetővé, általában óvadék ellenében. Bizonyos események miatt a fennmaradó adó előre esedékessé válhat. A (3) bekezdésben szereplő visszaküldési szabályozás is több feltételhez kötött. Sem a visszaküldési szándék, sem a részletkérelem nem szünteti meg automatikusan az adóterhet.
Régebbi folyamatok esetén be kell tartani az AStG 21. §-ában található átmeneti rendelkezéseket. A bejelentési kötelezettség is a szakmai felülvizsgálat részét képezi. A befektetési jegyek és egyéb speciális szabályok nem képezik ennek a szűken vett cikknek a tárgyát.
Gyakorlati konzekvenciám: Költözés előtt meg kell határozni az eszköz típusát, időszakát és kiváltó tényezőjét. Nem vagyok sem jogász, sem adótanácsadó. A jogi besorolás és az adószámítás engedéllyel rendelkező szakemberek feladata. Egy külföldi társaság önmagában nem nyújt sem adómentességet, sem bizonyítékot az automatikusan keletkező kiköltözéskori adóra.